Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Megásták Magyarország sírját" - 329. Arvisura részlet

2013.09.20

Megásták Magyarország sírját... 

 

"Dózsa György serege 166 984 lovasból állott. A nemesek, akik nyáridőben nem he­lyeselték a római pápa által meghirdetett kereszteshadjáratot, Zápolya János seregé­vel kerülőúton Dózsa György seregére támadtak. A 194 940 fős, jól kiképzett nemesi sereggel megsemmisítették 1514. július 15-én hajnalban az alvó, Szentföldre induló, Bizáncot meghódítani akaró keresztes sereget. Július 16-án reggelre még 16 000 pa­rasztot fogdostak össze és az ulicsi mezőn kardélre hányták. Elkezdett esni a nyári záporeső. A 91 217 keresztes harcos vérétől piros lett a fű, s ezzel megásták Magyar­ország sírját, mert Mohács mezején csupán 25-26 000 nemes jelent meg, mert ekkor már elszállt a bátorságuk és az egész országban lemészárolt 500 000 parasztnak nem volt érdeke, mint Hunyadi János korában, hogy megvédje Magyarországot.

Bocskai-Bethlen Gábor felhívására közel 100 000 hajdú vett részt a Básta elnyomá­sának hatására elindított szabadságharcokban. Bojti Veres Gáspár történelemíró 28 évig foglalkozott levéltárosként az uruki-mani hittel 1628-ban, hatása alatt volt Beth­len Gábor is. Besztercebányán, amikor Gardiz svédjeivel találkozott, vita támadt, va­jon melyik az igazi keresztény vallás?

Háziasszonyként Villőke aranyasszony olyan palóc-karjalai tájszólással elmondta: - Úgy láték, Magyarország népe sem a katolikus, sem a református hitben nem akar hinni, hanem a hajdúknak az uruki-mani hitét szereti inkább, mivel az érdek­nélküli szeretet hitén mindenki annyit tesz a perselybe, amennyit akar és amilyen tehetsége van. Szent Lászlót annyiban igen tiszteli, hogy csak úgy egyezett bele a ró­mai katolikus papok nőtlenségi fogadalmába a pápaság parancsára, hogy ha a magyar­ság létszáma csökkenne, visszaállítják a papok nősülési jogát.

Bethlen Gábor azt válaszolta: - Én is emellett lennék, mert az erőteljes káplánok igazán megérdemelnék, hogy a paráznaság ellen ne kelljen annyit imádkozniuk és javakorban lévő férfiak lévén, gyermeket nevelhetnének. Maga Jézus Krisztus is azt mondta: „Engedjétek hozzám a kisdedeket!" tehát melyik pápa tilthatná meg Szent László törvényét, hogy a magyarság romlásának idején ne szaporodjanak. Ezzel is ke­vesebb bűnük lehetne a katolikus papoknak. Igazán elkelne egy kis népszaporulat a fajtánk kipusztulása megakadályozása érdekében.

- Én, a karjalai finn asszony a 100 svéd harcosnak a fiam, Gardiz vitéz által elren­deltem a magyar nyelven való levelezéseket és tíz év alatt mindegyik megtanult ma­gyarul beszélni. Harcaink történetét Bojti Veres Gáspár szintén magyarul írja, mert 1620 után minden észrevételünket hozzá adjuk be magyarul. Ha én a 24 Hun Törzs­szövetséghez tartozó, magyar földön megtanultam a palócok rovását, hiszen a palócok már 435 óta ezen a földön élnek, akkor a magyarság sem írhat csak latinul, amikor nekünk sokezer éves műveltségünk van.

Bethlen Gábor: - Én a „Solemnia", etruszk eredetű vallásos iratoknak minden holdtöltei példányát lemásoltatom Bojti Veres Gáspárral magyar és latin nyelvre, hogy példát mutassunk az öt bevett vallásfelekezetű püspökségeknek, az ésszerű val­lási különállásunk követendő példájával. Mindegyik bevett felekezet attól fél, hogy csökkenni fog a párbér, vagyis a papoknak járó bevétel és akkor miből fognak megél­ni. Hidd el, karjalai nagyasszony, minden ingyenélő félti a pénzét, hiszen még hazát is cserélnének a nagyobb jövedelemért!

- Mindenki csupán a maga anyagi érdekeivel törődik - kifogásolta Villőke arany­asszony - pedig a lelküsmereti szabadság a legfontosabb a világon! Ha majd mi nem leszünk, a Keleti Sárkányos-Társaságtól még akkor sem szabad elszakadni, mert ez az uruki-mani társdalom részéről erőt ad a jövendőnk formálásában!

Ebben a dologban Katalin fejedelemasszony és Bethlen István kormányzó igazat adott Villőkének és a maguk részéről az ősi kultúra mellé álltak, a nyugati áramlatok átvétele mellett.

Eszterházy Miklós cselekedetét is bírálták, mivel a vejére, Nádasdy Ferencre meg­haragudott és magasabb tisztségekbe nem volt hajlandó engedni. Titkos családi tör­vényként utódainak javasolta, hogy az Eszterházy leányok a jövőben a családi vagyon megőrzése végett mind apácák legyenek. Sajnos Bethlen Gábor halála után óriási harc indult meg a Keleti és Nyugati Sárkányos-Társaság között. Gardizt a murányi vár fa­láról a mélységbe dobták. Utolsó akarata szerint a két Sturmán, leányait, Villőke ké­résére feleségül vette. Harcostársát, Rákóczi Zsigmondot is az előkelő házassága után a Nyugati Sárkányos-Társaság részéről megmérgezték. Történészüket, a levéltáros Bojti Veres Gáspárt is eltették láb alól és 28 évi munkáját a tűzbe vetették, hogy a ro­vások létezésének még az emlékét is eltöröljék. Az 1613-as és 1614-es évek is csak úgy maradtak meg, hogy a kis Szolyva a lángokból kimentette.

Ezen feljegyzéseket Villőke aranyasszony örökségében találták meg, amelyből fény derült a Solemnia lapokon át a magyar-féle népek első szabadságharcára. Amíg Bocs­kai István harcát 20 309 lovas uruki-mani harcos segítette, addig Bethlen Gábor há­borúit 45 000 lovas segítette, majd Rákóczi György felhívására 15 000 harcos vett részt és 12 000 lándorfejérvári harcos állt készenlétben Szegeden, akik aztán a család­tagjaikkal Magyarország területén telepedtek le. Tehát a nagy pusztulás mellett 92 309 harcos gyarapította hazánk lakosságát. Ezen harcosokkal jött családtagok, a bevándoroltak nagy állatállományával Erdély és a Hajdúvárosok jólétét növelték. Villőke aranyaszony 1642-ben, 62 éves korában meghalt. Egy alapítványt tett, hogy a magyar nyelv gyakorlása végett az evangélikus papság a „Solemnia" gyűjteményét szaporítsa. Minden történelmi és vallásos írást 1-1 arannyal jutalmazott. Ennek foly­tatására az utódait megeskette. Vas- és fegyvergyártásból eredő tekintélyes vagyonát ezen nemes célra hagyta, hogy a ránk erőszakolt latinos műveltséget ellensúlyozza. Az első lapokon olvasható volt Opitz Márton költőnek a Solemnia című verse, amelynek alapgondolata az emberi szabadságvágyat örökítette meg."

 

329. Arvisura részlet