Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Mani kolostorok jelentősége" - 271. Arvisura részlet

2013.01.28

Ilona legszívesebben a Fehér tó mellett tartózkodott. Lehet, hogy ezt a születési hely varázsa okozta. Ellenben amikor Gerőc atya látogatását várta, mindig Budavárra lovagolt. Ekkor intézte el az összes országlásának dolgait. Egyik feladata volt, belevitte a köztudatba, hogy országa az első keresztények felekezetének, az uruki keresztényeknek híve, s ezért nyugat felől nem érték támadások.

            Ezen egyházközséget Bizánc is nyilvántartotta, mint Ereki püspökséget és állandó összeköttetésben állott a Bizánc által is tudott keleti keresztény egyházakkal. Ellenben, hogy mennyi támadás érte az elözönlő fekete-fejüektől, azt Bizáncban és Rómában kevesen tudták. Uruk népe 226-ban a pártus Geré-isten hívőkkel harcolt. Ekkor lett uruki keresztény Béla, aki 245-ben lett a Magyar Törzs-szövetség fejedelme, aki 250-ben elfoglalta Káma trónját és sokakat megkeresztelt. Az uralkodó Mirina-Gilgames ház érdeknélküli keresztény lett. A perzsák 266-ban elfoglalták Urukot és Káld király gazdag híveit Evilátba hurcolták. Az uruki püspök a templomának ajtajában hősi halált halt. Mani öspöröst családjával együtt perzsa hitre akarták átnevelni. Mani öspörös hat fia megnősült és ujgurföldre vándorolt. A legkisebb, aki az almafavirágzás idejére eső Mani napján született az Él-Istent hirdetők táborában felvette a Nazir-szerzetesek daróc ruháját és hihetetlen nélkülözések között az érdeknélküli szeretet tanítását kezdte hirdetni.

            Tanításának óriási tábora lett. Vándorlásai között eljutott Biku ujgur kán országába, amelynek egész lakossága a Mani által megreformált Mani-hitre tért át. Ujgurföldön államvallássá lett. Maninak a kezdeményezésére kolostorokat építettek, ahol a népet földművelésre, korszerű állattenyésztésre és fejlett iparra tanították. Ezekben a külön férfi és női kolostorokban a szegények mellett, az előkelőség gyermekei is felnevelkedtek. Főként a Magyar Törzs-szövetség leányai keresték fel az igen gazdag berendezésű és képzettségű kolostorokat.

            Gyula-Duló két leánya is itt nevelkedett: Irziga és Maturi, aki a bolgár-magyar szövetségben előkelő helyet foglalt el és Hunyor-Magyor ikerpárnak lettek a feleségeik, s ennek kapcsán a magyariak és magyarok leányai, mind Turfánba mentek tanulni. Itt nőtt fel 462-510 között a 24 Bolári leány, akik tevékenységét II.Csaba is felkarolta. Ugyanis ezen ifjú leánysereg 496-524 között rábírta a hunok vezető ifjait, hacsak lehet ne menjenek elpusztulni a déli hódító háborúkba, hiszen ott népünket a beolvadás veszélye fenyegeti. Ezen Bolári lányok közül Bolári Virág lett I.Ilona egyik menye, aki a turfáni megreformált Mani-uruki hitet bevezette. Ezt titkolták, de a mindenkivel való megegyezés Ilona birodalmát megmentette.”

271. Arvisura részlet