Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Mani hite" 236.(J) Arvisura részlet

2011.09.26

" Mani az akkori kor legműveltebb beavatottja volt, de a hatalmon lévőknek nem tetszett tudásának az Égből eredő tanú­bizonysága. Vallotta, hogy az Isten létezésének tudata senkit nem jogosít fel arra, pap lévén is, hogy ne dolgozzon. A Társbolygónkhoz hasonlóan mindenkinek munkát kell végeznie, mert dologtalanul senki a más munkájából nem élhet!"

Ezen tanáért, bár arbag-gyógyító volt, minden országból száműzték. Börtönből­-börtönre vitték, de még ott is gyógyított. Ha a Kelet térségében valaki gyógyíthatat­lan betegségben szenvedett, királyi engedéllyel, aranyért Mani meggyógyíthatta. Amikor azonban a Manda-magya-mandeus tanokat kezdte hirdetni, újból börtönbe csukták.

Aurélius Probus utódja, Aurélius Carus 282-283 között a szarmata harcban edzett katonacsászár lett. Amikor a perzsák ellen indult háborúba, egy villám agyonsújtot­ta. Császárrá tételekor viszont úgy mondta: Legyőzhetetlen Napnak vagyok a paran­csolója". Hozzá is elkérték Manit a perzsáktól, de az, amikor a békekövetségbe elin­dult, nagyon felháborodott a császár kérkedésén és gyógyítás helyett a börtönt válasz­totta. Csökönyössége miatt úgy megverték, hogy újból beteg lett. "

236.(J) Arvisura