Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Keresztény hittérítés..." (297(I) Arvisura részlet

2015.09.04

"Vajk ifjúsági fejedelem a nyitrai dukátusból érkezett a 992-es Nagyszalára, Veszp­rémbe. Vele érkezett 4 éves kisfia, II. Zoltán az esztergomi gyermek-rajcsúrból és Cse­ge-Tünde ifjúsági aranyasszony, a felesége a Lebéd-házból, Kipcsák Géza védnöksége alatt. Vajk az ifjúság tetszésnyilvánítása mellett azt hangoztatta, hogy nem állhatunk meg a fejlődésben, mert a regevilágunk szerint minden új csak jobbat hozhat. Biro­dalmunkat csak úgy tudjuk megvédelmezni, ha a Béla és Gyulák törzsének kívánsá­gára mindenki felveszi a keresztény hitet. Az nem baj, ha a bizánci vagy római kikép­zésű papok más-más névre keresztelnek bennünket, hiszen amit mi az uruki papja­inkkal együtt hirdetünk, az igen szép. Vagyunk olyan gazdagok, hogy az újabb hitté­rítők arany-éhségét kielégíthessük!

Koppány, az Arpád-ház rangidőse, mivel a Tarhos utódok közül a fejedelmi utód­lást ráruházták, nem tartotta helyesnek, hogy a csillagok járása szerinti névadást el­hagyják és idegen népeknek istenhitű szolgái lesznek. A Magyarok-Istene helyett há­rom Istent is vallani fognak: Az Atyaistent, a Fiúistent és a Szentlélekistent, melléje még Máriának is templomokat fognak emelni és országunkat neki akarják felajánla­ni. A Gilgames-ház nem fogja bírni a négyirányú adakozást és az Avar-Birodalomhoz hasonló emberirtásokat külföldről fogják ellenségeink irányítani.

Gelyza válaszul már a megnyitó beszédében is azt mondta, hogy Bizánc és Róma versenyt indított, hogy az uruki-mani hitűek melyik irányzathoz fognak csatlakozni? Az Érdeknélküli Szeretet Egyházát, mint megvetett uruki-mani hitet mindkét helyen gyűlölik. Mi elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy gyűlölt mani-hitűként bármelyik jármot, akár a bizáncit, akár a rómait a nyakunkba vehessük! A kérdést, hogy vajon melyik lesz nekünk az előnyösebb, most kell feltennünk, mivel a Szeretetről sok he­lyen másként gondolkoznak. Ezért kérem a hírszerzőink jelentését.

Vászoly főtáltos és Csák fősámán helyeselte, hogy ne csak Bizánc, hanem Róma papjainak is legyenek hívei az országunkban. Minden jelenlévőt biztosítottak, hogy ők kitartanak a 8-as szaporodási elv mellett és utódaik révén vezető hatalomba emelik a Magyar Törzsszövetséget, az Álmos és a Lebéd-Előd uralkodóházat az összeházaso­dások folytán nem engedik kipusztulni. Az etelközi, turfáni és pusztaszeri vérszerző­dés minden időben biztosítani fogja a Jász-síksági-Dunavölgyi-Gilgames koronás te­rületek egységét, s azt minden időben az ellenséges irányzatoktól megvédelmezi.

Ekkor Gáspár-Gábriel uruki-mani pátriarkáról kezdett beszélni Turu-Domonkos, aki 940-980 között titokban járta az uruki-mani egyházak és az üldözött hivők teker­vényes útjait. A következőket vallotta:

- A názáreti Jézus tanítványai közül Szent-Márk térítette meg az alexandriai és abesszin koptokat a keresztény hitre.

Tadeus térítette meg az örményeket. A harmadik században a parthus Gergely Anahita templomát leromboltatta.

Nesztor konstantinápolyi pátriarka 450-ben megszervezte a kurd hegyvidék és Urmia-tói asszír egyházat, amelyiknek a legfontosabb tétele az volt, hogy Mária az ember Jézus szülőanyja volt.

Szíriában a melahiták azt vallották, hogy Abgar királyuk a názáreti Jézussal leve­lezett az uruki egyházon keresztül 29-33 közt.

Péter és Pál apostolok megszervezték Kis-Ázsia és Róma egyházközségeit 34-65 között és 60-100 táján leírták az evangéliumokat.

A maroniták megszervezték a libanoni keresztény egyházat. A jakobiták is megalapították egyházaikat.

A káldok az uruki keresztényektől eltérően Moszulban megalakultak és nem kö­vették Mani tanait.

A Tamás által megtérített keresztények egyházközségeket alkottak.

Bizánc érdekkörében a bolgárok, görögök, ruthének és románok egyházakat alapí­tottak Bizánc irányítása alatt.

Róma Péter apostol megbízatása szerint megszervezte a Pál apostol elgondolása szerinti paulinus keresztény egyházat.

Tehát a katakombák mélyén, vagyis az alsóvilágban kezdődött a paulinus római katolikus keresztény egyház megszervezése, amely a hívek lelkivilágában újdonságot jelentett. Péter apostol volt Róma első püspöke. A kereszténység később Itáliában ál­lamvallás lett. Fekete-Arnó 785-től kezdve latin nyelven is beszélő népes családját Rómába telepítette. A család a hun-avar-magyari nyelvet otthon mindig beszélte és ezért lelkesedve fogadták Turu-Domonkos királyi koronát kérő küldöttségét. Családi feljegyzéseikben olyan tanok is szerepeltek, hogy A világ örökké való, amelyik foly­ton megújul." 360 emberi év alkot egy megújulási Istenévet, majd 4 tekton-templom­építő Istenkorszak tesz ki összesen 4 320 000 emberi évet. Mint uruki-mani hivők, csak nevettek a római pápaság bárgyúságán, hogy Hillél történetíró a világ teremté­sét Kr. e. 3761. október 7-ében állapította meg. Pandrosz bölcs Kr. e. 5493. augusztus 29-ben, míg Juliusz Afrikánusz Kr. e. 5502-ben. Bizánc nem is olyan régen még Kr. e. 5509. szeptember 1-jében állapította meg a világ teremtését.

Zarathusztra tanítása szerint a Jóságos Isten és a Gonosz Isten közötti harcnak fog­ják fel a történelmet, amely 1200 év alatt a Jóságos-Isten győzelmével fog végződni. Az utolsó világév előtt megjelenik az Udvözítő és a halottak feltámadnak, amikor a jó és rossz cselekedetek megítélése után remény van arra, hogy a jók örökké fognak élni. A feltámadás tanát több vallás is átvette. Arvisura-Anyahita tanát, Vanisten el­gondolását, Aton egyisten hitét az Égiek közvetítésével IV Amenhotep is átvette a szumíroktól. Ez a hit a fogságban lévő Mózesnek is meggyőződése lett. A názáreti Jé­zus szülei Hetevarettbe menekültek a gyermekirtás elől. József tekton, mint templo­mi ács az istenfiát vallásosan nevelte Jakab, Joszész, Júdás és Simon öccseivel és lány­testvéreivel együtt. A hetevaretti gyülekezet Jézust Karnak, Ordosz, Töbet, Harapi és Uruk városában taníttatta, ahol 29-ben gyülekezetet alapított az egy igaz Isten hité­ben és velük levélben a kapcsolatát mindig fenntartotta. Ezen levelek is hozzájárul­tak az uruki-mani egyház megalapításához. A buddhizmus Ordoszt Kr. e. 335-től már erősen érintette, ezért útbaindították a hunokat. 711-ben az iszlám sepert végig az ordoszi területen.

Mózes egyik fő érdeme az volt, hogy a sémi-népek gyermekáldozatát megszüntet­te. Hívei nem tűrték a Szeretet tanának hirdetését és 3 évi tanítás után a názáreti Jé­zust a római időszámítás szerint 754. április 3-án Poncius-Pilátus helytartó engedé­lyével az írástudó bölcsek keresztre feszítették."

297(I) Arvisura részlet

 

Képtalálat a következőre: „nt rovás”