Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Gerecsák László" - 313(B) Arvisura részlet

2013.10.31

Gerecsák László

 

"Gerecsák László III. Béla király leghűségesebb barátja volt a Csák-nembéli Gilga­mes házból, aki mint uruki-mani püspök, az eddig ismert egész világot bejárta és az erélyes királynak az államerősítő munkáját megszervezte.

 A Királyi Kancellária címén sok intézményt hozott létre. Első volt a Buda-Jászvá­sár-magyarkai, úgynevezett Kipcsák postajárat, amely az uruki Gilgames, a füzesgyar­mati Marina és ordoszi Selyemút postajárathoz csatlakozott. Ezzel együtt 1180-ig el­készült a budavári mongol, avar-bástyai magyarkai és Kurszánvár füzesgyarmati rész­leg megszervezésével, míg 1181-ben az erdőispánsági területet alkotta. Ennek a veze­tőképzésére alapította meg az eddigi 3-5-8-12 alkalomszerű KÁLL intézmény helyett a 25-30 fejedelmi ifjú KÁLL-képzését. Ez tíz évig tartott, amelyben az erdőispánság területét 4 központtal és 12 őrséggel 48 ispánságra osztották föl: Barancs, Harkavár és Palugya 12-12 nemzetséges kiképző központtal.

Az első tíz év vetélkedőjén Pósa Pál Imre-nembéli ifjú lett az első 1190-ben, utána Uröm 1195-ben, Turcsi 1200-ban, Masa 1205-ben; Gács, aki még a Szentföldre is el­ment, Zernye 1215-ben, Mohos 1220-ban, Ungika 1225-ben, Kubiláj anyja; Pósa András 1230-ban, Baján hadvezér 1235-ben, aki Kína meghódítását végrehajtotta. Üröm 1200-ban megszervezte a kódexmásoló helyeket, Zernye a 7 szilvafás Veterán földek és a 8 ekényi földek szétosztását hajtotta végre 1215-ben. Pósa András 1230­-ban törvénybe iktatta a Barót oroszlános, Barancs turusasos, Harkavár lovas és Palu­gya turusasos-halas rováskódex megszerkesztését, míg ő maga Pósa Pál alapgondola­tából kiindulva a medvetoros-palóc kódex szerkesztését végezte.

A következő KÁLL képzősök Gerecsák László örökségeként az 1270-es évig a 48 nemzetséges, majd 1290-ig a 71 nemzetséges családi kódex írását fejezték be. Ezek közül legterjedelmesebb Lam-herceg Hétszilvafás nemeseinek a Palugyai Kódexe volt. Ezek az Ágnes-nembéli Kódexek méretén is túlnőttek.

Gerecsák László és III. Béla megmutatta, hogy vagyon szempontjából az országot helyre lehet hozni. A 24 Hun Törzsszövetség népeivel inkább szoros szövetségben kell élni, mintsem ellenük háborúskodni, mert a nyugati hódítók el akarják pusztíta­ni a Magyar Törzsszövetség népeit Atilla hadjárata elleni gyűlölködésükben. Gerecsák László azt hirdette a fejedelmi ifjak oktatásán:

- A szellemi életben nincsenek kis- és nagy népek. A szellemvilág nem ismer ha­tárokat! A fejedelmi ifjak szellemileg mindig olyan nagyra nőjenek, mint amennyire az eszük és szellemük csak bírja! Gilgames népe mindig megértő volt és ÚR, ÉL és VAN isten népe sok ezer évig nagyhatalom volt emberségben, a haladásban. Ha az ataiszi műveltség nem terjedt volna el a világban, még mindig csak a barlangokban élhetnénk. Nagy reménnyel nézhetünk a jövő fejlődése elé, mivel az ataiszi gondol­kozás az emberiséget szolgálja. A társadalom a Vízöntő Világhónapjában úgy fejlődik, hogy becsülni fogják a tudományt és a fejlődést, mert a szellemvilág előtt már nem lesznek határok a békességre való törekvésben.

- Mit mondtak az Égi-Birodalom hírnökei, mikor itt jártak? - kérdezték többen Gerecsák Lászlótól.

- Amennyiben Béla kiskirály környezete elárulja az Égi-Birodalom háború elleni ter­vét, az Égiek szerint a meghamisított Aranybulla miatt a rabságba taszított nép 24 em­beröltőig fog szenvedni! Utána azonban az Égi társföldünkhöz hasonlóan megszűnnek a háborús öldöklések és a Földünk titkait kutatva az emberek a határok lerombolása után békességben fognak élni. Addig még sok minden történik. Arra vigyázzatok, hogy a vendég főurak ne rombolják szét az uruki eredetű Gilgames-ház uralmát!

Gerecsák László, mivel csupán növényi eredetű ételekkel táplálkozott, jóval 80 év feletti kort élt meg és a fejedelmi ifjakat oktatva 1224-ben halt meg. Turcsi arany­asszony az ő tanílásait oktatta. Zernye, aki kiváló rovó volt, aranylemezre rótta le ta­nításait a KÁLL képzésre.

 

Gerecsák László, aki a fejedelmi ifjak képzését is vezette és a Káll képzés felelőse is volt, a Halak és Begyűjtés havának ötödik napján hunyt el Atilla-Kurszán város III. Béla építette palotájában (X.28.) úgy, hogy reggelre elaludt. Barancs ment hozzá meg­beszélésre Zernyével, amikor Simon kispap ijedten jelentette, hogy gazdája elaludt. A III. Béla által hagyott kincsekből, amelyet ő őrzött eddig, a Pozsony nemzetség ré­szére örökségbe egy katedrális árát hagyta.

Mivel a KALL képzés legkiválóbbja Barancs, a határvédelmi ispánság vezetője volt - aki Andrási Simon építkezési örökébe lépett - kapta a megbízást a végrendelet sze­rint, de erről Gerecsák László már korábban szóban is intézkedett. A pozsonyi széki­hun nemzetség Magyarvár térségében akarta felépíteni a katedrálist, amelyhez II. Endre király is hozzájárult. 

 . . . . . .

 

A 84 évet élő Gerecsák László sok érdekes küzdelemnek volt tanúja. Édesapját, Dernej-Csákot a megvakított Álmos hívei ölték meg és neki a Borisz híveivel Bizánc­ba kellett menekülnie. Szent László unokája hírszerzőnek képezte ki. Megfordult az akkor ismert világban mindenfelé és a Van-tó környéki Tuspában a csak növénnyel táplálkozók táborába került. Itt találkozott össze III. István öccsével, Béla herceggel, akivel egy életre szóló barátságot kötöttek.

III. Béla és 1172-ben a már 32 éves Gerecsák László teljes erejükben érkeztek meg III. István halála után a rend megteremtésére. Nagy felkészültségük a mezőgazdaság­ban megteremtette a sumér váltórendszerű gazdálkodást. Andrási-Simon, Kács-Si­mon és Kézai Simon, a hármas ikerfiú, a Csák had erdélyi csoportja bevezette a bizánci építkezési módokat. Andrási Simon, az egykori esztergomi Vid uruki-mani kápolnát helyreállította és a Csák hadnak az oroszlános címereivel díszítette. Ezt Kor­ponától örökölték, mivel Söpte-Szavárdi Sarolt és Korpona is az oroszláncímeres Lebéd-házból származtak. Valamennyien átvették az oroszlános királyi címert és Andrási Simon is előszeretettel használta.

Gerecsák László, aki a külügyeket irányította, III. Béla elve alapján a földművelést, az állattenyésztést és a kertészetet is igen fellendítette Kács és Kézai Simon segítségé­vel. Gerecsák László tudta, hogy a gazdasági megerősödés a népesség szaporodását fogja eredményezni. A László korabeli 45 vármegye számát kirajzásokkal az ősi, avar­kori 72 megyés ispánságokra szaporították. Megalakította a faluközösségeket és a nép jóléte hamarosan megemelkedett. Visszaállították a 8-as ősi szaporodási törvényeket, mert erős nép csak nagyobb népszaporulattal maradhat meg. Ezen felfogást Gerecsák László a Gilgames elvek alapján hirdette. Imre is hallgatott rá, mint a Beavatottak Központjának vezetőjére. Az új Kancelláriát 1180-tól szervezte meg a külügyek vite­lére.

 Az 1172. évtől építettek fel egészen új városrészeket III. Béla idejében a Palóc-Pest városát, aztán Imre-városát, László gyermekvárost és megkezdték az Endre-város épí­tését, de a pénzt a keresztesháború elvitte.

Gerecsák László 1180-tól tíz évenként a Lam-féle tizedes rend igénybevételével népszámlálást tartott. Ezért a Kancelláriának és az Ispánságoknak örökségül hagyta, minden kirajzás csupán tizedekben, századokban és ezredekben történhet, mert így a népszámlálás könnyebben megoldható. A keresztesháború rádöbbentette a Kancel­lária Hivatalt arra, hogy a magyar területekről a vendég főurak és főpapok által eladott gályarabokat, ha kell, még pénz árán is kiszabadítsa.

1220-ra a kikötő városok megfigyelői és tizedesi intézmények alapján 824 elhurcolt magyar került vissza hazánkba. A Kancellári Hivatalhoz 21 312 személyről érkezett jelentés, akiket 1180-tól az országunkból gályaraboknak eladtak. Ezeknek az árát a kisnemesektől 20, míg a főrendektől 30 aranyban állapították meg, amit az eladók vagy utódaik kötelesek voltak a királyi kincstárba befizetni. Végleges formába öntöt­ték az Aranybulla 30 pontját. Az ataiszi-Dorozsma 3, a Melegvíz-birodalmi Debrecen 5, az ordoszi 12, a turfáni 15, az etelközi 18 és 896-ban a pusztaszeri 24 pont alapján Budavár Kancellár Hivatalában az Aranybullát 30 pont szabályozta. Egyben elrendel­ték az 1220-as népszámlálást, amely a 72 vármegye lakosságát 3 sereg, 19 tömény, 6 ezred, 8 század, 5 tized és 5 őrszem lélekben állapította meg (3 196 855 lélekszám). Gerecsák László kiadott parancsa szerint a népszámlálást az 1220 januári medvetor első napján 319 685 tizedes végezte el. Élete alkonyán Gerecsák László örömmel lát­ta, hogy 1180-tól a magyarság létszáma majdnem megkétszereződött. Számjegyek használatában a tárkány számjegyrovásokat alkalmazták.

Gerecsák László örökségként azt hagyta a Kancellária részére: „A magyar nép soha nem fog kipusztulni, ha betartja a 8-as szaporodási elvet és főként a 3 fiús szaporasá­got, mert amikor az uralkodónk, Taksony, Botond, Csák, Géza, László, Lam valamint Endre, Béla és Levente a 3-as fiús szaporodási elvet betartották, nem volt gond, hogy ki legyen a Káll, fejedelem vagy király. A nép erőssége a Tizedesi intézmény ereje."

313. (B) Arvisura részlet