Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


RIMA

2008.06.21

Kedves Látogató!

          A RIMA, mai értertemben egy szó, mely a köztudatban nem ismert, de mindenki a maga szintjén ehhez hozzátársít valamit. Rosszat - annak nincs és nem is lesz köze Hun őstörténetünkhöz. Ha már maga a szó, kedves neki, igen, akkor ő már közénk való, vagy még csak lesz.

De nézetünk szerint a RIMA nem más, mint egy női minőség. Az az életforma, mely hiányzik napjainkban. Hiszen a rimák mint nők, először felajánlják szolgálatukat az Égieknek és Hazájuknak. Ennek rendelnek alá mindent, és ami a legfontosabb ez teszi boldoggá és teljes életűvé őket.

Ha az Égiek elfogadják felajánlását, akkor az azt jelenti, hogy alkalmas a feladatra.

Rima aranyasszony óta így zajlott ez. A Rima tehát egy női életforma, égi áldással. Rangot és beavatást kapnak, mint lányok, rimalányok. A Rimalányok így az élet minden területén képviselhették a női harmoniát és erőt. Voltak gyógyító (arbag), ápoló, lóápoló, kézműves, rovó, de még harcoló rimalányok is.

Rimaszécsek, a sámánképzésen is résztvevő rimalányok, akik mint aranyasszony-papok (rimaszécs-pap), és az Aranyasszony közvetlen segítői voltak.

Az Égiek legkedvesebb gyermekeire, a rimalányokra nélkülözhetetlen szükség van. Nem lehet nélkülük a hazát, a nemzetet, nemzetséget legmagasabb szinten szolgáló és fennmaradó társadalmat kialakítani.  Mert a vagyon, a tárgyak eszközök és hatalom vezérelvű társadalom halálra ítélt a születésétől fogva.

 

                                                                                                                 Hunasziz