Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Deédes

2009.08.29

  

Deédes

 

 az Úzok Aranyasszonya

 

 

 

 

Az Úzok legszeretettebb Aranyasszonya 415-ben látta meg a napvilágot, Ordoszban. Édesanyja, Hunor (Hunyor) gyermeke, Bősárkány. Édesapja pedig Jákó volt. Igen fiatalon, 15 évesen, Nagysüánt nyert, megelőzve unokatestvérét, Atillát, aki a cél előtt elbukott lovával. Így a nagyszájú, de igen tehetséges Deédes jogosult volt három férjet választani magának, az Öreg Tanácsának engedélyével. Deédes fizikai és szellemi képességei révén, Égi áldással bírt három férjjel, a kor szerint igazolva magasabb rendű tudását és beavatottságát.

Bagamér meghirdette a Hunok Birodalmának kiépítését a Nagyvíztől Nagyvízig, így 430-ban indultak útnak Ordoszból a Meleg Vizek Birodalmába (Kárpát Medence), Bagamér és két fia, Atilla és Buda vezetésével. Deédest 430-ban választották Aranyaszonynak. A vándorlás során az Úz sereget vezette, és három férje egy-egy napi lovaglásra voltak egymástól, így azok útközben soha nem találkoztak egymással.

A Turgai kapunál találkoztak Turgaj fősámánnal, aki rokonuk volt, Magyar fővezér unokája. Itt Deédes tartott őrséget, hogy biztosítsa a Hun hadsereg vonulását. A Turgai kapunál mindig maradt egy-egy törzs, akik pihenést biztosítottak és útbaigazították Atilla birodalma felé az odaérkező rokon törzseket. Tomaj vitéz őrízte a Turgai kaput, és nemzetséget alapított. Így a mai napig is élnek rokon törzsek ezen a vidéken. (Egy-két felvezető csoport mindig kísérte a törzseket a megjelölt úton, de a mai napig is maradtak közülük a Turga kapujában, mivel négy törzs az előírás ellenére sem érkezett meg, és az Öregek Tanácsának parancsa értelmében mindmáig várják azok beérkezését. Esküjüket még a nagy mongol hódítók is tiszteletben tartották és őrhelyükben megerősítették őket, mivel megbízásuk örök időkre szólt!)

Az Úzok serege Deédes vezetésével a 4475. medvetoros év (Kr. u. 435) nyarán, Deédes 20. születése napján, utolsóként érkeztek Pusztaszerre, ahol tábort ütöttek. Itt voltak a fővezéri, vezéri táborhelyek, valamint a Fehér-tó partján az Aranyasszony palota.

A letelepedést követően Deédes a tavaszt első férjénél, Marosnál töltötte Marosszéken, a nyarat Sajó-Ordoszban Nekese férjénél, az őszt Eszék férjénél az Eszéki síkságon, míg a telet Buda-széken. Deédes legkedvesebb férje, az első szerelme a vígkedélyű fegyverkovács tárkány, az úz sámán, Nekese volt.

Deédes édesanyja, Bősárkány csatába menet, a rimalányok tyumenjeinek élén halt meg, annak ellenére hogy Deédes és a rimalányok is kérték, hogy maradjon otthon.

Bagamér halála után Atilla lett a fővezér, testvére Buda pedig a fősámán, akinek felesége Dunna asszony a rimalányok fejedelmi asszonya volt.

Deédes kisérte Atillát az Éciusz elleni hadviselésben és a rimalányok tyumenjeit vezette. Többször is figyelmeztette Atillát, - Hallod-e Tilluci! - emlékeztette Atillát a múltra - Tudod, hogy Réka nagyon ha­ragszik, amiért Te folyton csak a fehérbőrű leányról ábrándozol, mert a rasna császár­lány a „Világ-Urává" akar tenni. Miért futsz még mindig a Fenék-pusztai fűrdőző lány után? Hiszen neked 3 gyönyörű, daliás fiad van és 5 szép lányod, töményed a bese­nyők megszaporodott táborában, s ez nem elég? Te a Világ-Ura akarsz lenni? Meglá­tod, az elérhetetlen vágyad romlásba dönt bennünket! Hiszen Buda halála óta azt sem tudod, merre irányul a Szent-Lándzsa hegye. Ha kitartasz a 3 fiad és 5 lányod mel­lett, akkor Buda helyére számíthatsz!

Atilla az unokahúga szidalmai ellen soha nem tudott védekezni, most is csak rále­gyintett.

Deédes jóslata bevált, Atillát Krimhilda megmérgezte. Atilla temetésén, Pusztaszer mellett a Tisza és a Maros torkolatánál Deédes mondta a búcsúbeszédet : „Égi-Birodalmunk reményeivel indultunk győztes ifjúságunk élén. Győztes vezér­ként temetünk el: Napsugárban, Holdsugárban, Kéklenyércünk csillagában! Nimród elődünkkel mehetsz vadászni a Nagymezőkre! Gilgames vére szentté varázsolta a Melegvizek Birodalmát! Mindenki cserben hagyhatja szent emlékedet, de Csaba ve­zér kisfiaddal együtt székihun, daragúz, marúz és palúz 4 töményes néped örökké táplálni fogja emléked a Szent-Lándzsa szövetség keretében! Nyugodjál Atillám bé­kében!”

Atilla halála után az utódlásban kitört belháborút, testvérháborút Deédes Aranyasszony és férje Nekese tárkányfejedelem oldotta meg. Mikor a pusztaszeri öldöklő csatá­hoz értek, a diadalmas hun seregnek már csak a roncsait találták. Szellemi erejükkel rendet teremtettek, majd kihirdették az Öregek Tanácsának döntését: „Aki akar, menjen Aladárral, Dengezikkel és Ellákkal a Keleti-hun birodalomba, de Dunna­asszony ne mozduljon Budáról és Réka-asszony Bíkís-besenyő országból, Csaba ifjú­sági fővezér pedig Budavárban kell, hogy őrséget adjon a Melegvizek Birodalmának egysége miatt. Az avar és a rasna-etruszk szabad harcosok Győrtől Encsvárig védjék meg Atilla örökségét. Deédes az Öregek Tanácsa előtt megmondta:

- Én már öregasszony vagyok, mi palócok nem megyünk sehová, de örömmel visszavárjuk az újonnan kiképzett sereget a Melegvizek hazájába.

Deédes aranyasszony és férje, Nekese 455-ben Ózdon ütötték fel az úzok székhelyének sátrait, mivel szerintük az országnak a Bolhád hegyvidék a legvé­dettebb területe minden ellenséggel szemben. Lovasaik Sajó-Ordosz térségében véd­ték Ózdot a meglepetések ellen. Nekese Vasváron tömérdek vasat munkált meg a visszamaradt törzsek teljes ellátására.

A 4507. medvetoros év nyarán (467-ben) az Aranyasszony 52. születése napján örömtüzek gyúl­tak a Bálványon, megszületett Deédes 24. unokája. Nekese hálát mondott Joli-Tó­remnek, az úz nép Istenasszonyának a bőséges aratásért és áldását kérte a leányvásárra.

Mosolygó, vidám fiatalok járultak a gyöngélkedő Aranyasszony elé, hogy engedé­lyezze a leányvásárt és leendő házasságukat. Nekese összeadta a fiatalokat és megkez­dődött Joli-Tórem boldog éjszakája. Ekkor kelt el az utolsó rimalány, jeléül annak, hogy a hun törzsek Kaltes-asszonya, az Élet-anya jelképesen bevégezte az ifjúság ka­landozását. A rimalányok feloszlatásához Dunna-asszony is hozzájárult, csupán az ő belső szolgálatában maradt még 24 rimalány, mint Budavárának a békesség őrei. Ugyanis a nyugati világ Dunna-asszonyt ismerte el a 24 Hun Törzsszövetség uralko­dójának, aki a kalandozásokat beszüntette és ezért hálából a pápa javaslatára a nyu­gatiak sem támadták a Hun-birodalmat.

Éjfélkor Deédes rosszul lett és felszólította gyermekeit, unokáit és szeretteit, hogy senki ne sírjon, mert ő már elfáradt és meg fog halni. Végtelenül boldognak érzi ma­gát, mert kilenc fia, hat leánya és 24 unokája folytathatja megkezdett munkáját. Mire felkel a nap, rakjanak óriási tüzet a Bálványon és a boldog, szép fiatalok az ő teteme körül járják el a hajnaltáncot.

Nekesse végrehajtotta az aranyasszony utolsó kívánságát és mire a hajnal megha­sadt, az ifjú párok eljárták az első hajnaltáncot az aranyasszony égő-ravatala körül, majd amikor felkelt a nap, vihar keletkezett és a szél széthordta az aranyasszony ham­vait, hogy örökké éltesse az Úz népet, Joli-Tórem békés népét.

Ennek emlékére járják még ma is a lakodalmas hajnaltáncot a fiatalok az esküvők utáni hajnalon.

Utána az Arvisura törvények szerint Nekese 24 napig mesélte az Úz nép sokezer éves történetét.

 

 

Kép