Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


"Csatári aranyasszony" - 272. Arvisura részlet

2012.07.31

Csatári aranyasszony

 

 

„A 24 Hun Törzsszövetség eszméihez hű jászok a hatalmuk ellen lázadókat négy al­kalommal is a jászvásári és a jász-síksági törzsszállásukra vezényelték. Az uruki idő­számítás 24. évében Csatári aranyasszonyt lázadás címén börtönbe vetették, és ott is halt meg Nagypályiban. Családja díszes külsőségek között temette el a jász-szarmata temetkezőhelyen. A visszamaradt jászok szeretett aranyasszonyuk emlékére még há­rom alkalommal: 182-ben, 255-265 között és 332-ben szedték a sátorfájukat és Csa­tári aranyasszony vándorló lelkének biztosítására a Jász-síkságnak még szabadon ha­gyott térségébe vándoroltak.

Csatári aranyasszony háborgó lelkét Bagaméron keresztül Atilla örökölte, akit a Buda halálában való részvétel örökké nyugtalanított, és a nap pergőjében az Égiek között gyakran az eszébe jutott. Nyugtalanította Buda bölcs tanítása is, ami szerint a jövendőmondóknak igaza van abban (Agaba bölcs tanítása szerint a halottlátók elve ugyanez), hogy a halottak agyából kipattanó lélek minden esetben 3 évig továbbván­dorol. Ezért tudnak a halottlátók 3 évig igazat mondani. Ez a rokonlelkek tolmácso­lásában 3 év után már elmosódik. A némely ember agyából kipattanó vándorlélek 6, 9, 12, 15, 18 vagy 24 évig vándorol. Utána a kép folyton csökken, de vannak olyan erős szellemű emberek, hogy a lelkük hangja örökké fennmarad."

 

272. Arvisura részlet